2020. február 25. kedd Géza

Napkelte: 6:33 Napnyugta: 17:21

CHF CHF 317,91
EUR EUR 337,21
USD USD 310,76

Ön nincs bejelentkezve, kérjük jelentkezzen be:

Terhesség alatti vizsgálatok

2013.01.12. 18:02
 

A várandósság kilenc hónapja alatt a kismamáknak számos kötelező vizsgálaton kell átesniük és vannak olyan vizsgálatok is, melyeket ugyan nem tartalmaznak előírások, de a kismama kora, az esetleges előzmények, vagy csak önmagunk megnyugtatása céljából érdemes elvégeztetni. Alábbi írásunk segít kiigazodni az egyes vizsgálatok céljáról és mikéntjéről.

Hirdetés

Hirdetés

   Válaszd ki a keresett vizsgálatot!
Vérvétel EKG Amniocentesis Chorionbiopszia
AFP Flowmetria NTS / CTG  Down-kór szűrés
       

Cytológiai vizsgálat

A vizsgálat mindjárt az első orvosi vizsgálat alkalmával történik.  A citológiai vizsgálat (Papanicolaou-kenet, Pap-vizsgálat) segítségével a méhszáj esetleges rákos vagy rákot megelőző elváltozásait, gyulladásait és egyes nemi úton terjedő betegségek tüneteit  ismerhetjük fel. A citológiai vizsgálat eredménye P1-től P5-ig terjed. A P1, illetve P2 azt jelenti, hogy a méhnyakról levett mintában a sejtek egészségesek, nincs különösebb teendő. A hüvely tisztaságának ellenőrzése fontos, mert a gombás vagy bakteriális fertőzések okozói lehetnek koraszülésnek és vetélésnek is.

Vérvétel

A vércsoport vizsgálat a fő vércsoport (ABO) és az Rh faktor, valamint a vérben levő esetleges ellenanyagok vizsgálatát jelenti. Fontos tudni az anya vércsoportját és Rh státuszát, ugyanis ha a szülőpár egyik tagja Rh pozitív és a másik Rh negatív akkor a születendő gyermek Rh pozitív lesz. Ugyanis az Rh pozitivitás genetikailag domináns vagyis meghatározó ezért elsősorban öröklődik. Az Rh pozitív apa és az Rh negatív anya születendő gyermeke az esetek 75 %-ban Rh pozitív lesz, ez önmagában véve nem baj. Az anyai szervezetbe főleg a megszületés során, esetleg a terhesség alatt (annak ellenére, hogy magzati és anyai vér nem keveredik) mikro diffúzióval magzati vérelemek juthatnak. A magzati vérelemekkel szemben az anyai szervezet már a terhesség alatt, de a megszületés után mindenképpen ellenanyagok (antitestek) termelését kezdi meg. Ezek az antitestek - amikor az anya újra teherbe esik - áthatolnak a méhlepényen (placentán) és pusztítani kezdik a fejlődő magzat vörös vérsejtjeit, ami súlyos agykárosodáshoz vezet, magzati ödémát idézhet elő. Ennek megakadályozására kell, hogy az Rh negatív anya Rh pozitív magzat szülése (esetleges vetélése) után minden esetben Gamma-globulin injekciót kapjon, ami megakadályozza az antitestek szaporodását a vérben.

 Az általános vérképvizsgálat során az anyai szervezet állapotára lehet következtetni. A Luesz reakció vizsgálata azért fontos, mert a vérbaj veleszületett fejlődési rendellenességet okoz. Szükség esetén a macskaürülék és szárnyasok által terjesztett Toxoplazma fertőzést is ki kell mutatni, mivel a fejlődő magzatra veszélyes.

 Belgyógyászati vizsgálat és EKG

A belgyógyászati vizsgálat azért fontos, mert számos olyan fiatalkori vagy akár jelenlegi betegség lehet, melyeket a várandóság alatti változások, hormonhatások újra előtérbe hozhatnak és felerősíthetik azokat. Pl. vesegyulladás, vesekő, esetleg gyakori hólyaghurut, pajzsmirigy betegségek. A várandósság alatt az anya szervezete fogékonyabb, ezért az esetleges régebbi betegség újra jelentkezhet és gyakori gyulladásos folyamatot tarthat fent. A meglévő vesekő vesegörcsöt idézhet elő, ami koraszüléshez is vezethet. A kezelt pajzsmirigy-működési zavarok - akár túl működés, akár alacsony működés van - minden esetben folyamatos megfigyelést követel, és ha szükséges gyógyszerek szedése is fontos (ilyen esetben az újszülöttnél is kell hormonszint ellenőrzést végezni). Az anyai cukorbetegség fennállása esetén fontos a folyamatos ellenőrzés és szinten tartás a magzat érdekében. Ritka előfordulású betegség az epilepszia, a rohamok kiszámíthatatlansága miatt fontos a folyamatos ellenőrzés és a szükséges gyógyszerek szedése. Emellett még az anyai szívbetegség kizárása érdekében történik EKG vizsgálat.

HbsAG vizsgálat

Hepatitisz B, vagy másnéven HbsAg vizsgálatra a  16. heti vérvételnél kerül sor  és célja a Hepatitisz B fertőzöttség kiszűrése. Bár a lakosság csak igen kis százaléka fertőzött, mégis fontos a vizsgálat elvégeztetése, mivel a lelet hiányában az anyát automatikusan fertőzöttként kezelik és az újszülöttet születése után be fogják oltani (és később további két emlékeztető oltásban is részesül majd).

Toxopalzma vizsgálat

A Toxoplasma gondii egy obligát intracelluláris parazita, ami az embert is képes megfertőzni. A kórokozó a táplálkozás során jut a szervezetbe a nem kellően hőkezelt étellel. Bár a toxoplazmózis különböző formákban jelentkezhet, a fertőzések rendszerint klinikailag tünetmentesek, és a látens fertőzés rendszerint élethosszig tart. A megjelenő klinikai tünetek hasonlóak a mononukleózishoz, nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fejfájás, rossz közérzet és néha tüdőgyulladás és szívizomgyulladás. Mint más látens fertőzés esetén, az akut toxoplazma fertőzés komoly következményekkel járhat immunkompromittált egyénekben és újszülöttekben, akik a fertőzést méhen belül kapják el. Az immunszuprimált személyekben kialakulhat agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás vagy pneumonitisz. A veleszületett fertőzés rendszerint az anyai tünetmentes akut fertőzés következménye. Ez a fertőzés koraszüléshez, spontán abortuszhoz vagy halva születéshez vezethet. Az újszülöttekben kialakulhat chorioretinitis, vízfejűség, mikrokefália, agyi meszesedés és pszichomotoros retardáció. A veleszületetten fertőzött gyerekek többsége nem mutat semmiféle tüneteket életük további szakaszában. A toxoplazmózis kezelése a fertőzött személyek szerológiai ellenőrzését igényli. A pontos diagnózis fontos, különösen terhesség idején, mivel a spiramycinnel történő kezelés csökkentheti a magzat kockázatát. A Toxoplasma gondii ellen termelődött IgG antitestek jelenlétének mennyiségi meghatározása hasznos lehet a korábbi fertőzés és a fertőzés reaktiválódásának meghatározásában.
A várandós anyáknak nincs szükségük különleges rendszabályokra, de a kézmosásra, gyümölcsmosásra, ételek fogyasztására, védőkesztyű viselésre, kutyákkal-macskákkal való érintkezésre a korábban már említett tisztasági szabályokat rendkívüli gondossággal kell betartaniuk. Célszerű meggyőződniük laboratóriumi vizsgálattal arról, hogy terhességük előtt Toxoplasma-val fertőződtek-e már. Ha még nem fertőződtek korábban Toxoplasma-val (tehát még nincs Toxoplasma-val szembeni ellenanyaguk), ajánlott, hogy terhességük végéig, legalább kéthavonta ismételten végeztessék el a Toxoplasma ellenanyag meghatározást. Ha friss fertőzést mutatnának ki náluk, azonnal kezdjék el és az orvosi utasításnak megfelelően szülésig rendszeresen folytassák a Toxoplasma-ellenes gyógyszer szedését. Újszülöttjüket is az orvos utasítása szerint gondozzák és néhány éven át rendszeresen vigyék el ellenőrző vizsgálatokra.

Fogászati ellenőrzés

Több szempontból is javasolt, hogy ebben az életszakaszban a várandós anya fogai rendben legyenek. A magzat, testének felépítéséhez az anyai szervezetben található anyagokat használja. Mindent elvesz, ami kell, fehérjéket, ásványi anyagokat, nyomelemeket. A fogzománc nagymennyiségben tartalmaz calciumot(Ca), ami a csontok egyik alapanyaga, és szilárdságukat biztosítja. A romló sorvadó fogak állománya megbomlik és belőle a Ca nagymennyiségben áramlik el, és aki hajlamos rá az a várandóssága végére elveszítheti a romló fogakat – megjavíthatatlanok lesznek –. Tehát minden romló fogat be kell tömni! Nem kell aggódni, ma már a tömő anyag nem amalgán, tehát mint fém nem szerepel a káros anyagok között. A kismama kérhet érzéstelenítést is, ha nem bírja a fájdalmakat!

A romló fog gyulladásos góc lehet, és a szervezetben folyamatosan fenntartott gyulladás veszélyforrás a fejlődő magzat számára. Ha nincs romló fog, még mindig ott van a várandósok többségére jellemző fogínygyulladás, ami súlyosabb esetekben olyan komoly fogínysorvadást okoz, hogy a fogak stabilitását veszélyeztetheti.

Várandósság alatt a fogíny erősen vérbővé válik, kissé fellazul és a fogmosások alkalmával vérezhet. Ennek elkerülése végett nincs alapos fogmosás, kímélik a fog és a fogíny találkozásának alapos tisztítását. Az így keletkezett lepedékben a baktériumok könnyen megtapadnak, elszaporodnak és a fogíny gyulladását okozzák. Fontos tehát a fogorvost mielőbb felkeresni, az alapos fogmosás, esetleg antibakteriális szájvíz használata. Amennyiben a tünetek már jelentkeznek, C- vitamin szedése, amely enyhíti ezeket.

Ultrahang vizsgálat

A várandósság megállapításának egyik biztos módszere. Jelentősége a fejlődési rendellenességek felismerése a várandósság korai időszakában.

A vizsgálat célja egyrészt állapotfelmérés. Ennek keretében megállapítják/meghatározzák a magzat méreteit, terhességi kort,  lepény elhelyezkedését és megvizsgálják a szervek működését. Továbba a durva, ebben a korban felismerhető rendellenességek felismerése miatt is nagyon fontos. Ezek a rendellenességek a következők: gerincoszlop folytonossága, agykoponya épsége, hasfal záródása, végtagok és rekeszizom kifejlődése.

Speciális ultrahang szűrésekre is sor kerül az első trimeszterben pl. Down-szindróma irányába (10-13 hét között) a nyaki bőrredő vastagságának mérése, orrcsont vizsgálata vagy egyéb minor jelek keresése.

Az ultrahang vizsgálati leleten használt rövidítések:

CRL: fejtető-far távolság

AC: has körfogat

BPD: koponya átmérő

HUM: felkar

TAD: mellkas átmérő

 APD: gerinctől a hasfalig

NT: nyaki redő vastagsága

 FL: combcsont hossza

HC: koponya kerülete

NB: orrcsont

 
  Chorionbiopszia, vagy másnéven Chorionboholy mintavétel

A chorionbiopszia során a chorionbolyhokból egy csipetnyi mintát vesznek, hogy a terhesség során abból genetikai vizsgálatot végezzenek. A chorionbolyhok a fejlődő méhlepény részeit képezik. Leggyakrabban azért végzik, hogy a magzat génjeit vagy kromoszómáit egy bizonyos genetikai rendellenességre nézve megvizsgálják.

A következők indokolhatják a vizsgálat elvégzését:

  • A várandós anya életkora alapján (35 éves vagy idősebb) fokozott annak a kockázata, hogy gyermeke genetikai rendellenességgel, pl. Down-kórral jöjjön a világra.
  • A várandós anyának vagy partnerének egy olyan genetikai betegsége ismert, melyet továbbadhatnak születendő gyermeküknek.
  • A várandós anyának vagy partnerének családjában ismert olyan genetikai betegség, melyet gyermekük is örökölhet.
  • Egy korábbi terhessége során olyan gyermeke született, aki örökletes betegségben szenved.
  • A terhességi szűrővizsgálatok során (ultrahang, nyaki bőrredő vizsgálata, vérvizsgálat) a várandós anyának az eredménye arra utal, hogy magzatának fokozott az esélye egy esetleges genetikai betegségre.

A chorionbiopsziát általában a terhesség 10. és 13. hete között végzik.

A chorionbiopszia során egy kis szövetmintát vesznek a fejlődő méhlepényből, melynek a babával megegyező a genetikai állománya. Elsőként egy ultrahang vizsgálat történik, hogy megállapítsák a magzat és a méhlepény elhelyezkedését. Ezt követően egy finom tű segítségével áthatolva a hasfal bőrén, a hasfalon, majd a méh falán, a méhlepényből egy kis mintát vesznek. Az ultrahang segíti a beavatkozást végző orvost a tű megfelelő helyre való irányításában. A tűn keresztül egy kis szövetmintát nyernek, melyet további vizsgálatokra egy laboratóriumba küldenek.

Körülbelül 100-ból 1-2 nő esetében következhet be vetélés a beavatkozás következményeként (1%-2%). Nem tudjuk pontosan, hogy ez miért következik be. Ugyanakkor, 100-ból 98-99 terhesség normális úton folytatódik a beavatkozást követően (98%-99%).

Amennyiben a várandós anya HIV pozitív, fennáll annak az esélye, hogy a chorionbiopszia során a HIV vírus átkerüljön a magzatra. Ezért nagyon fontos, ez esetben egyeztetni a kezelőorvossal, hogy óvintézkedéseket tehessen annak érdekében, hogy a magzat megfertőződésének kockázata a minimumra csökkenjen a vizsgálat során.

 Amniocentésis (magzatvíz vizsgálat)

Az amniocentézis, vagyis magzatvíz mintavétel egy specifikus terhesség alatt elvégezhető diagnosztikai eljárás, amely során az anyaméhből magzatvízmintát vételeznek, majd laboratóriumi eljárásokkal ezt elemzik. Így megállapítható, hogy a magzatnak vannak-e súlyos fejlődési rendellenességei.

Mivel ez egy orvosdiagnosztikai eljárás, komoly megbízhatósággal meg tudja állapítani, hogy szenved-e a magzat bizonyos típusú fejlődési rendellenességben vagy sem. A gyermek neme is biztosan megállapítható ezzel a vizsgálattal. Ez az eljárás több mint száz genetikai betegség szűrésére alkalmas, köztük természetesen a leggyakoribbak felismerésére is. Elsősorban kromoszóma-rendellenességek szűrésére hasznáják ezt az eljárást, mint például a Patau-szindróma, az Edwards-szindróma vagy a Down-kór szűrésnél, amennyiben az ultrahangos vizsgálat során magas kockázati tényezőt állapítottak meg. A Down-szindróma biztos kizárása vagy igazolása csak ezzel a vizsgálattal lehetséges.

Viszont fontos tudni, hogy az amniocentézis nem alkalmas minden egyes fejlődési rendellenességek kiszűrésére, például ezzel az eljárással nem lehet megállapítani, hogy a magzatnak van-e szájpad- vagy ajak hasadéka. Ugyanakkor a velőcső-záródási rendellenességek kiszűrésében használható, mint például a nyitott gerinc. Az amniocentézis alkalmas a magzat Rh-faktorának megállapítására is, így az esetleges Rh-összeférhetetlenség kiszűrésére.

Az amniocentézis nem egy veszélytelen diagnosztikai eljárás, így az orvosnak kell döntenie ennek szükségességéről.

A következő esetekben javasolt az amniocentézis:

  • amennyiben valamely szűrővizsgálat (nyaki redő, AFP- alfa fetoprotein, kombinált teszt stb.) eredménye azt mutatja, hogy a gyermek esetében az átlagosnál nagyobb az esély valamely fejlődési rendellenesség jelenlétére
  • ha az ultrahangos vizsgálat arra utal, hogy a magzatnak szívrendellenessége van, mely kromoszómaeltérésre utal
  • a várandos anya elmúlt 35 éves, és nem végeztek semmiféle Down-kór szűrővizsgálatot eddig
  • a várandós anyának vagy partnerének egy vagy több rokona szenved genetikai betegségben
  • a várandós anya vagy partnere rejtett hordozója valamilyen genetikai betegségnek, mint például a sarlósejtes vérszegénység

A vizsgálatot általában a terhesség második trimeszterében végzik, a betöltött 15. terhességi hét után.

Elvégezhető ugyan a 12. héten is, de a túl korai amniocentézis (14. hét előtti) növeli a spontán vetélés valószínűségét és további rendellenességeket is okozhat, például a dongaláb kialakulásának kockázatát is növeli.

A második trimeszterben elegendő a magzatvíz mennyisége ahhoz, hogy az orvos mintát vehessen anélkül, hogy ezáltal veszélyeztetné a magzatot.

Ha bármilyen orvosi okból a csecsemőt idő előtt kell világra hozni, az orvos elvégez egy amniocentézist annak érdekében, hogy a tüdők érettségéről információkat szerezzen. Alkalmas ugyanakkor fertőzések vizsgálatára abban az esetben, ha túl korán beindult a szülés, megindultak a fájások, vagy megrepedt a magzatburok.

Köldökzsinór punkció

Közvetlenül a magzatból nyert vérből végzett vizsgálat. A vizsgálatok vetélési kockázata 1-3%, azonban 100%-ban pontos diagnózist kapunk a magzat genetikai státuszára vonatkozóan.

 Triplateszt

A terhesség 15–18. hetében - optimálisan a 16. héten - anyai vérből két hormon (HCG és a szabad ösztriol), valamint egy magzati eredetű fehérje (alfa-foetoprotein) mennyiségének meghatározása.

Négyes (kvadrupol) teszt

A triplateszt kiegészítve az anyai vérből történő inhibin-A meghatározással, mely növeli a Down-szindróma felismerésének esélyét és csökkenti a fals pozitív eredményeket.

Kombinált teszt

A várandósság 12-14. hete körül - optimálisan a 12. héten - az anyai vérből egy hormon (HCG) és egy fehérjeszint (PAPP-A) mérés történik, továbbá ultrahang vizsgálat, amelynek során főleg a magzat ülő magasságát (CRL) és tarkó vastagságát (NT) mérik. Ez a módszer a tripla tesztnél megbízhatóbb eredményt ad.

Integrált teszt

Jelenleg a leghatékonyabbnak tekintett szűrő módszer. A várandósság 12. hetében ultrahang vizsgálat, és anyai vérből PAPP-A szint meghatározás. A 16. héten anyai vérből HCG, szabad ösztriol, AFP és inhibin-A markerek maghatározása történik. A módszer hatékonyságát az biztosítja, hogy a kockázatbecslés csak a második vérvétel eredményeinek ismeretében történik meg. A szűrések eredménye kockázat-becslés, amelyet egy számítógépes program az eredmények és egyéb más paraméterek - anya életkora, életmódja (dohányzás) - alapján állapít meg. Mennyi a kockázata a Down syndóma és egyéb más kromoszóma rendellenességeknek. Minden szűrőteszt eredménye statisztikai módszereken alapszik és nem tekinthető diagnózisnak. Pozitív eredmény esetén sem minden esetben van valódi rendellenesség, minden esetben a további teendőket genetikussal kell megbeszélni. Negatív eredmény sem azt jelenti, hogy a magzat biztosan egészséges, csupán a fejlődési rendellenességek alacsony kockázati lehetőségét mutatja.

Mivel vetélési kockázata nincs a vérvétel minimális fájdalommal jár, érdemes lenne minden várandós édesanyának életkortól függetlenül a vizsgálatokat elvégeztetni.

 AFP (alfa-feto-protein) vizsgálat

Ez a vizsgálat a 16. héten történik, fejlődési rendellenességre (spina-bifida-ra, azaz nyitott hátgerincre, hydrocephal vagy vízfejűségre, illetve Down szindrómára) szűr. Amennyiben ez idáig nem történt még meg, akkor ezzel a vérvétellel együtt meghatározzák a vércsoportját, megtörténik az ellenanyagszűrés, illetve a vérkép vizsgálata, szűrnek Hepatitis B fertőzésre (HBsAg szűrés), illetve szifiliszfertőzésre.

Vizelet és a terheléses vércukor vizsgálata

A 24-28. héten történő szűrés során éhgyomorra 75 gramm glükózt tartalmazó 3 dl folyadékot kell meginni. A folyadék elfogyasztása előtt is és utána két órával is megmérik a vércukorszintet. Erre a terhességi cukorbetegség (gestaciós-diabetes) kiszűrése miatt van szükség. A gestaciós-diabetes a kismamák 2-3%-nál fordul elő. A várandósság során több inzulinra van szüksége az anya szervezetének. Amennyiben az anyai szervezet nem képes több inzulint elöállítani, abban az esetben megemelkedik a vércukorszint. Először csak az étkezések után lesz emelkedett a vércukorszint, majd már az éhgyomri is magasabb lesz. Az anya szervezetében tartósan fennálló inzulinhiány miatt károsodhatnak a sejtek, ennek következményeként a magzat oxigén, illetve tápanyag ellátottsága elégtelen lesz. Emellett még az anya cukorbetegsége okozhatja a magzat súlygyarapodását. A nagyobb súlyú magzat sérülékenyebb a szülés alatt. A nagyobb magzati súly a szülést is komplikálhatja, tehát fel nem ismert, illetve kezeletlen gestaciós-diabetes veszélyeztetheti mind az anya, mind a magzat életét. Amennyiben a terhességi cukorbetegség fennáll, a várandós személyére szabott diétát kell betartania. Ez a diéta normalizálja a vércukorszintet, miközben a magzat megfelelően fejlődik.

 Védőnői tanácsadáson végzett vizsgálatok

A harmadik trimeszterben 28-36. hétig 2 hetente, a 36. héttől hetente ajánlott (szükséges) védőnői tanácsadáson megjelenni. Ezeken a vizsgálatokon súlymérés, vérnyomásmérés, pulzusszámlálás, vizeletvizsgálat, valamint magzati szívhanghallgatás történik.

 Flowmetria vizsgálat

A Flowmetria során egy adott magzati érszakaszon ultrahang (úgynevezett Doppler készülék) segítségével vizsgálják a magzati véráramlást. A véráramlás sebességét regisztrálják és kiértékelik. A Flowmetria vizsgálatra a 28. héttől havonta kerül sor.

 NST vizsgálat

 Az NST egy nyugalmi állapotban végzett CTG vizsgálat. Ekkor a magzat mozgásait rögzítik, amit a kismama egy nyomógomb segítségével jelez a készüléknek. Az eredményt kiértékelik. Az NST vizsgálat 36. héttől minimum 5 naponta, a 40. héttől pedig, minimum 3 naponta történik.

CTG vizsgálat

A CTG vizsgálat egy kardiotokográfiás vizsgálat. Az ultrahangon (Doppler-effektuson) alapuló műszer olyan érzékeny, hogy a 10–12 hetes embrió szívének lüktetését is érzékeli és a szívmozgásokkal egyidejűleg hangjeleket ad. Ez a hang fizikai úton létrejött zörej, nem a baba szívhangja felerősítve. A műszer egyidejűleg képes a méhtevékenységet is regisztrálni, a két görbe (szívműködés + fájástevékenység) elemzésével hasznos információkhoz lehet jutni a magzat méhen belüli állapotáról.

Hirdetés

Hirdetés

Hozzászólások:

Még nem szólt hozzá senki.

A kommenteléshez be kell jelentkezni!

 

 
Babázó